A Szent Rita plébánia története
A második világháborút követően a hívek jobb ellátása érdekében Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek 4 új lelkészséget alapított a fővárosban.
Az Erzsébetvárosi plébániából kihasított Kun utcai lelkészség 1946. április 1-jén, Mindszenty bíboros hivatalos kinevező iratával megalakult, a főpásztor pedig teljes plébániai jogkörrel ruházta fel.
Az új lelkészség vezetője dr. Galambos János lett, aki korábban a Szent István Bazilika segédlelkésze volt. Dr. Galambos János a lelkészségnek Szent Ritát, a "lehetetlen ügyek szentjét" kérte és kapta pártfogóul. A Rita-kultusz az Angolkisasszonyok szerzetesi közösség közvetítésével került Magyarországra.
Dr. Galambos János azonnal lelkes szervezésbe kezdett! Bejárta és felmérte területét, felbecsülte a hívek számát és miséző helyet keresett. Hamarosan talált is, mégpedig a Kun utca 3-ban, a Kalocsai Iskolanővérek házában, az itteni, kb. 60 főt befogadó kápolnában és az óvoda udvarán!
Az első szentmise 1946. április 2-án, az első házasságkötés pedig április 7-én volt. Az első keresztelés április 10-én történt, méghozzá két felnőtt-keresztség, s a megkereszteltek másnap egyházi házasságot is kötöttek.
A lelkészség megalakulásával párhuzamosan megszervezték az egyházközséget is: a képviselőtestület megválasztása 1946. május 20-án meg is történt.
Rögtön az alapításkor elkezdtek működni a vallásos élet különféle egyesületei, megindult a lelki élet. Folyamatosan működött a Karitász; erre volt a legnagyobb szükség, a háborút követő szegénység miatt. Népkonyhát állítottak fel, ahol kb. 180 személyre főztek minden nap. A Karitász részt vett a beteglátogatás rendszerében és a szegénygondozásban. Megkezdte működését a Hitbuzgalmi Szakosztály, az Oltáregyesület, létrejött a Szent Rita Leánykör.
A férfiak részére Credo egyesületet hozott létre a lelkész, aki a gyerekeket, az ifjúságot is törekedett bevonni az egyházközség életébe. Betanította a ministránsokat, a nagyobb fiúk számára pedig Ifjúsági kört szervezett és cserkészcsapat is alakult. A Szent Ritához tartozó iskolákban Szívgárda, illetve Szívtestőrség is pezsdítette az ifjúság valláserkölcsi életét.
A lelkész megszervezte a házapostoli rendszert, amit Mindszenty hercegprímás is nagyon szorgalmazott. Elindult az énekkar szervezése, a kántori teendőket eleinte egy nővér és egy idős kántor, Cézár Károly látta el. A lelkészséghez tartozott a hitoktatást tekintve a Köztársaság téri, a Bezerédi utcai általános iskola, a Mosonyi utcai süketnéma intézet és a kisegítő iskola, a Népszínház utcai technikum, az erdélyi utcai szakiskola és a Homok utcai elemi iskola.
Szentmisék vasár- és ünnepnapokon de. 8, 9, 10, hétköznapokon reggel ½ 7 és 7 órakor voltak. A vasárnapi 10 órás nagymisén a Tűzoltózenekar játszott, majd utána térzenét is adtak!
A hívek száma egyre gyarapodott, ez pedig egyre sürgetőbben vetette fel a saját templom ügyét.
A főváros végül 1947. májusában engedélyezte az óvoda melletti telken (Kun u. 5.) álló gumijavító műhely felújítását és kápolna céljára való használatát.
Ezen a telken több építmény állt, rozzant tetővel, belövéssel, bedőléssel fenyegető falakkal, de mégis neki lehetett fogni a saját templom építésének! Az építmények egy részét elbontották, a többi tetőzetét renoválták, gerendaoszlopokkal támasztották alá, a falakat megerősítették, lefestették, kialakították a sekrestyét és a Fájdalmas Szűzanya kápolnát is.
1947. október 19-én, vasárnap reggel 9 órakor kezdődött a Szent Rita lelkészség kápolnájának, a hozzá tartozó egyházi épületeknek és a harangnak megáldása. Az ünnepségen sok ezer hívő vett részt, hirdetve Szent Rita kultuszának elterjedését!
Dr. Galambos János vezető lelkész eleinte segédlelkész nélkül volt, de az egyházi teendőkben sokat segített neki Schmidt Gyula pápai kamarás, nyugalmazott hittanár, Bógen László hitoktató és Gáspár Gusztáv kórházi lelkész, hittanár, az irodai teendők végzésében pedig Grőger Erzsébet és Keresztes Máté.
A megindult Szent Rita kultusz egyre több hívőt vonzott; a lelkész pedig bevezette a csütörtöki Ritanapot.
1948-ban dr. Galambos János egyszerre két segítőt is kapott: a megszüntetett Baross utcai bencés gimnáziumból Kapuy Vitál OSB és Dombos József Fülöp OSB érkezett.
Ezekben az években a Szent Ritában rendkívül sok pap szolgált, hosszabb-rövidebb ideig, hivatalosan, vagy épp nem.
Az 1948-ban megkezdődött államosítás a Szent Rita lelkészség életén is nyomott hagyott: a szeretetkonyha működése véget ért, ám az építkezés tovább folyhatott.
1948-ban megszűnt a cserkészcsapat, s az Oltáregyesület kivételével valamennyi vallásos közösségnek be kellett szüntetni a működését.
De örvendetes dolgok is történtek: dr. Galambos János felkérésére Radó Polikárp összeállított egy Rita-füzetet. Ebben összefoglalta Szent Rita életrajzát, az ájtatosságokat, imákat, énekeket, a Nagykilencedre alkalmas gondolatokat, élén Szent Rita liturgikus himnuszával, könyörgéssel, és a híveknek szánt tanácsokkal, miként végezzék a kilencedet. A füzet közli Szent Rita magánhasználatra engedélyezett litániáját, továbbá a mise után végezhető Szent Rita imát, búcsúimát, a beteg imáját, stb.
A következő évek nehezen telnek, ám csak anyagi szempontból; a hitbuzgalom nem csökken. 1949-ben 433 bérmálkozó volt a templomban, gyerekek, felnőttek vegyesen, s szintén 400 körüli volt a vasárnapi ifjúsági misén részt vevő diákok létszáma is.
1948/49-ben a kápolna kapott egy Szent Rita ereklyét, valamint elhelyeztek a Rita kápolna falán egy 15 képből álló sorozatot Szent Rita életéből.
A templom védelmére 1948 tavaszán kerítést és kaput építettek, sőt, már előkészültek egy kultúrház építésére is, ami hamarosan meg is indult: a telket beépítették egészen a végéig, mintegy 25 m hosszan. A felépült terem végében állították fel a színpadot, de felszereltek egy fából készült oltárt is, Mária szoborral. Az elkészült helyiséget tolóajtóval és függönnyel választották el a kápolnától. A terem így többféle célt szolgálhatott: hitbuzgalmi összejöveteleket és szentmisét egyaránt lehetett itt tartani.
Dr. Galambos János a káplánok és a kisegítők mellett szívesen látott vendég misézőket is, így a feloszlatott szerzetesrendekből is olyanokat, akik valamilyen világi foglalkozásban kerestek megélhetést. A hívek oly sok szentmisét rendeltek, hogy mindenkinek jutott munka. Elkezdtek gyűlni a hálatáblák is az imameghallgatásokért.
A templom 1951-es szerzeménye az előtérben elhelyezett faragott Szent Rita szobor, Sugár Gyula faszobrász alkotása, mely Szent Ritát két fiával együtt ábrázolja.
1952-ben elkészült az új Szent Rita szárnyasoltár is, Molnár C. Pál alkotása, melynek középső képe Szent Ritát, a négy szélső pedig életének egy-egy jelenetét ábrázolja. Az új oltárképet Hamvas Endre apostoli kormányzó áldotta meg, szeptember 28-án. Ekkorra azonban dr. Galambos Jánost már áthelyezték a budapesti, Rokolya utcai Segítő Szűz Mária plébániára, 1952. szeptember 1.-vel. Dr. Galambos Jánosnak, kinek neve egyet jelentett egy új katolikus közösség születésével, pezsgő életével, mennie kellett. Helyét dr. Korompai Lajos vette át, ám 1952.decemberében visszavonult. Ezután, megbízottként, Józsa Árpád vitte tovább az ügyeket egészen 1953. szeptember 15-ig, amikor dr. Gergely József lett a vezető lelkész. Gergely József működésének kezdetén nagy lendülettel fogott munkába, de hamar kiderült, ő nem reformer, nem akar drámai változásokat. Ebben pont dr. Galambos János ellentettje.
1953. júniusában a Szent Ritában mondta első szentmiséjét Réthy László, aki később 12 éven át áll majd ezen közösség élén.
1953-ban elkészült a színes ablakok nagy része, a hívek adományából. 1954-ben aztán elbontották a színpadot lebontották, s helyére állandó márványoltárt állítottak, felette a Szűzanya szobrával. A falakra felkerültek a stációs képek, Muzsinszki Nagy Endre festőművész munkái.
Az 1950-es évek zivatarai a templom lelki életét kevéssé zavarták meg: minden évben 100 fölött volt az elsőáldozók száma!
1957-ben elkészült a tanácsterem, a mai hittanterem.
1963-69 között lezajlott a kápolna átalakítása, állagmegóvása. Elkészült a ma is látható boltozat, kijavították a tetőt, bevezették a gázt, végre felkerülhettek a falra a hálatáblák.
A hívek buzgalma sem csökken: 1966-ban 11 állandó miséző van.
Az 1950-es, '60-as években a szentmisék és az egyházi ünnepek mellett a "15 csütörtök ájtatosság" a lelkészség hitéletének továbbra is biztos eleme. Minden évben megtartották és mindig a hívők sokaságát vonzotta. A hirdetőkönyv 1964-től a korábbi "15 csütörtök ájtatosságot" már Nagykilencednek nevezi.
1978-ban dr. Gergely Józsefet nyugdíjazták. Az új vezető lelkész Réthy László tb. kanonok lett, aki két káplánnal - Koszorú János, Horváth József - és hat segítő lelkésszel dolgozott. Hétköznapokon 8, vasár- és ünnepnapokon 6 szentmisét mondtak.
Réthy László a tönkrement villanyorgona helyett újat rendelt, mely 1985-ben érkezett meg.
Közben szükségessé vált a lelkészség épületeinek, udvarának megszépítése. A Mária-kápolnában Réthy atya lebontatta a márvány oltárt, s az új liturgikus előírások szerint szembemiséző oltárt állíttatott. A régi márványoltár a Mária szoborral együtt kikerült a hátsó udvarba, a templom falához, ahol búcsú és körmenetek alkalmával használták. Megnagyobbították a sekrestyét is; a Rita és Mária kápolna ablakai pedig védőrácsot kaptak.
Réthy atya elindította az egyházközségi zarándoklatokat, s a magyarországi zarándoklatok mellett a hívek eljutottak Cascia-ba, Szent Rita szűkebb pátriájába is.
A rendszerváltás különös hatással volt az egyház életére: a hívek, elsőáldozók, bérmálkozók száma egyre csökkent, ám a Szent Rita tisztelet továbbra is virult.
1990-ben Réthy Lászlót saját kérésére nyugdíjazták; helyét Tóth Ferenc foglalta el. Ő állíttatta az oltár mögötti monumentális feszületet, Fusz György szobrászművész alkotását.
Dr. Paskai László a lelkészséget, s kápolnát 1992-ben plébánia-templom rangra emelte.
Tóth Ferenc működése alatt indult meg a Rita-család működése, újjáalakult a cserkészcsapat, zarándoklatokat szerveztek, Szent Rita szülőföldjére is.
2003-ban Tóth Ferenc áthelyezését kérte. Utódja Tóth Kálmán lett. Az Egyházmegye segítségével felújíttatta a plébánia épületét, valamint elkészült a templom lapos tetejének szigetelése. 2005-ben a plébánia modern digitális orgonát vásárolt. 2006-ban pedig korszerűsítették a templom világítását és kicserélték a kápolna ablakait.
Megújult és továbbra is működik a Szent Rita kórus, heti rendszerességgel zajlanak a Bibliaórák, valamint felnőttek felkészítése a szentségekre.
2007. októberben ünnepeltük a templom megáldásának 60. évfordulóját, melyre kiállítással és egy Szent Rita életéről szóló színdarabbal is készültünk. Megújultak az előtéri ablakok is: az új, Szent Rita életét ábrázoló üvegablakokat Fecske Orsolya szociális testvér tervezte.
2010-ben új homlokzat és harangtorony épült, a hívek adományából.
2017-ben, a 70 éves jubileum évében ismét megújult a templom: új padlóburkolat, új padok és a szentélybe új liturgikus bútorok kerültek az Esztergom-Budapesti főegyház megye támogatásával és a Szent Rita tisztelők adományaiból!
A Szent Rita plébánia élő közösség. Talán már nem úgy mint az alapítás éveiben, de abból építkezve hirdeti Szent Rita, a "lehetetlen ügyek szentjének" kultuszát.
Juhász Eszter©